2012. 06. 30.
Dolgok, amiket megtanultam az élettől:
ˇ Hogy nem számít, mennyire jó valaki, mindenképpen fájdalmat okoz neked olykor. És ezért meg kell bocsátanod neki.
ˇ Hogy évek kellenek a bizalom kiépítéséhez, de elég néhány másodperc a lerombolásához.
ˇ Hogy nem kell megváltoztatnunk barátainkat, ha megértjük, hogy a barátok változnak.
ˇ Hogy a körülmények és a környezet hatnak ránk, de magunkért csakis mi vagyunk felelősek.
ˇ Hogy vagy Te tartod ellenőrzés alatt a tetteidet, vagy azok fognak Téged.
ˇ Megtanultam, hogy a hősök olyan emberek, akik azt tették, ami szükséges volt, szembenézve a következményekkel.
ˇ Hogy a türelem rengeteg gyakorlást igényel.
ˇ Hogy vannak emberek, akik szeretnek bennünket, de egyszerűen nem tudják, hogyan mutassák ki.
ˇ Hogy olykor az, akire azt hinnéd, hogy megadja neked a kegyelemdöfést, ha már a földön fekszel, egyike azon keveseknek, akik segíteni fognak neked felállni.
ˇ Hogy csak azért mert valaki nem úgy szeret téged, ahogyan te szeretnéd, ez nem azt jelenti, hogy nem szeret téged teljes szívével.
ˇ Hogy sosem szabad azt mondani egy kisgyermeknek, hogy az álmok balgaságok: tragédia lenne, ha ezt elhinné.
ˇ Hogy nem mindig elég, ha megbocsát nekünk valaki. Az esetek többségében te vagy, akinek meg kell bocsátani magadnak.
ˇ Hogy nem számít, hány szilánkra tört a szíved: a világ nem áll meg, hogy megvárja, míg összeragasztod.
ˇ Talán Isten úgy akarja, hogy találkozzunk sok nem hozzánk illő emberrel, mielőtt találkozunk az igazival. Így mikor végre találkozunk vele. Tudunk majd hálásak lenni ezért az adományért.
Paulo Coelho
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése