... sütöttem a napokban, amúgy hűbele módjára és csodák csodája 12
darab ropogós, finom, foszlós lett belőle. A kezemet most nem recept, hanem a 100
éves rutinom vezette.Hozzávalók:
44 dkg sima liszt, (ennyi volt itthon, ennek mennyisége volt az irányadó)
22 dkg tk.rozsliszt,
1 púpos kk. só,
1 kk.cukor
1 cs. porélesztő,
3 ek. joghurt
kb.1 dl. napraforgó olaj
kb.4-5 dl. langyos víz
Ez utóbbi mennyiségére konkrétan tényleg nem figyeltem, csak arra, hogy a dagasztás során nokedli keménységű tésztát kapjak. A dagasztást robotgép végezte dagasztó karral 2-es fokozaton 20 percig. Szép selymes emulzió született, ami a tészta belsejének, szivacsos szerkezetének elengedhetetlen követelménye.
Fél óra alatt nagyon szépen megkelt, kézzel átgyúrtam, majd ismét kelesztettem 15 percig.
Ezután saccperkb .egyforma gombócokká téptem, mindegyiket külön újra meggyúrtam, ellipszis alakúra formáztam majd elkezdtem kinyújtani. Egyenként ovális, kb fél cm vastagságúra nyújtottam, megkentem olvasztott margarinnal, majd feltekertem, kicsit ívesre igazítva tepsire raktam. Ekkor kapcsoltam be a sütőt, beraktam a tepsiket és a sütő aljára egy edényben meleg vizet. Hőkeverésessel 200 fokon (simában 220 fok) sütöttem 45 percig. Kb.félidőben a vizet kivettem, a tepsiket megforgattam. A sütés végén sima vízzel lefújtam őket, hogy egy kis étvágygerjesztő fényt kapjanak.
A feltekerést másképp kellett volna csinálnom, de majd legközelebb. Így 5 db nem igazán szalonképes lett, de ezekből kettő már rögtön melegében el is fogyott az esti kefírrel. Nagyon laza szerkezetű kifliket sikerült produkálnom, amivel szegény apámat is meg merném kínálni, aki a maga idejében lakóhelyünkön nagyon neves pékmester volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése