17.00 óra Kellemes, szép délutánt kívánok minden erre járó kedves Olvasómnak!!
Reggel hirtelen elhatározásból elindultam az onkológushoz...a halogatás műszetét legyőzve jött ez az ötlet. Egyedül oldottam meg, túl vagyok rajta, remélem nem szedtem össze semmit.
Ragyogó, szép idő volt, ami abban a tömegben nem tett jót nekem. Énrám nagyon rossz hatással vannak ezek a látogatások. Úgy érzékelem, hogy minden egyes alkalommal több beteg van és nagyon sok köztük az olyan kezelésre váró, akin szinte látványos az a bizonyos bélyeg, hogy feladta. Sok az olyan is, akinek nagy szüksége volna arra, hogy adjak rájuk vagy 10 kilót(volna is miből) és kimondottan feszélyező közöttük ülni, hogy nem tehetem(pedig praktikus megoldás lenne!). Megdöbbentő az is, hogy ez a rusnya kór mennyire nem válogat, mindegy neki idős, fiatal...Mindent összegezve, lelkileg nem tesz nekem jót az onkológia.
Úgy értem haza, mint a két lábon ténfergő szerencsétlenség. El is aludtam, nemrég tértem magamhoz. Letudtam, sajnos csak fél évre, de akkor elég lesz nála e-mailben jelentkezni egy állapotjelentéssel, tehát összegzésre nem muszáj ott tipródnom. Viszont a cukrommal kénytelen leszek komolyan foglalkozni, mert napok óta mérve, sajnos sok. Ez már több annál, amire a természetgyógyászom azt mondja, hogy egy kicsi nem árt, nem leszek rákos. Sajnos nálam az időrend miatt ez már nem érvényes, mivel előbb lettem rákos, mint cukros.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése