...talán valamit jelzünk, magunknak és a külvilágnak, mert a kimondott szónak hatalmas ereje van!
(Korponay Ferenc)
De sok esetben már az első mondat felvilágosít.
Ez a tendencia annyira elhatalmasodott, hogy az ilyen szempontból hivatalos "cenzúra" simán hagyja az olyan szinkronszöveget, ami vulgáris, de az édesanya Jóistenét szidót is. És ez 12 éven felül már nézhető, hallható!! Hozzá még nappali órákban a médiában olyan filmeket nézhetnek, amiben minden kendőzés nélküli
ágyjelenetek zajlanak, korhatár jelölés nélkül. Egyáltalán annak a bizonyos Média Felügyeletnek mi a feladata?? Nem ezek megakadályozása lenne többek között???
Nem is értem, hogy miért csodálkozunk azon, hogy a fiatalság stílusban, viselkedésben ott tart, ahol tart? Hogy az utcán, vagy a tömegközlekedésben egymást túlharsogva öntik magukból a trágár szöveget. Komolyan, néha az a meggyőződésem, hogy ezeket nem is ember nevelte. Vagy mégis??
Hogy ez a méltatlankodás most, a vasárnap délelőtti hangulatomban miért ömlött ki belőlem?? Talán az egeremet a fentiek vezérelték, mert röviddel ezelőtt Éva blogján keresztül eljutottam a Mindennapi kegyelem c. blogba, ahol Jim Elliot életéről szóló bejegyzésben az alábbi gondolatokat és idézetet találtam:
..."sokat imádkozok azért, hogy az otthoni ifjúságnak legyen vágy a szívében az ige után. Merthogy a jelen állapot nem valami biztató. És olyan jó lenne, ha jönnének az ifis alkalmakra. Megint csak Spurgeont idézem: "Boldog az az ifjú, aki az istentelenség útjától távol marad, és élete hajnalán találkozik Jézussal." Szeretném, ha sok boldog fiatal lenne otthon."
Én is ezt szeretném!!!De ez anélkül, hogy hinnék és félnék az Istent, sajnos nem megy, mert ennek az alapja pici gyermekkorban nem lett megépítve. Be lehet hozni az elvesztegetett időt???
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése