Köszönöm, köszönöm, köszönöm

Hosszú-hosszú idő után, ma véletlenül a szemem elé került itt a neten és mint már annyiszor elgondolkodtatott, hogy mennyi mindenért kell köszönetet mondanom.. Pedig nem volt könnyű életem, mégis ha számot vetek magammal, el kell ismernem, hogy a Jó Isten engem a tenyerén hordott.

Napsugarak zúgása, amit hallok, 

Számban nevednek jó íze van,

Szent mennydörgést néz a két szemem, 

Istenem, istenem, istenem, 

Zavart lelkem tegnap mindent bevallott: 

Te voltál mindig mindenben minden, 

Boldog szimatolásaimban, 

Gyöngéd simogatásaimban 

S éles, szomorú nézéseimben. 

Ma köszönöm, hogy te voltál ott, 

Hol éreztem az életemet 

S hol dőltek, épületek az oltárok. 

Köszönöm az énértem vetett ágyat. 

Köszönöm neked az első sírást, 

Köszönöm tört szívű édesanyámat, 

Fiatalságomat és bűneimet, 

Köszönöm a kétséget, a hitet, 

A csókot és a betegséget. 

Köszönöm,hogy nem tartozok senkinek 

Másnak, csupán néked, mindenért néked. 

napsugarak zúgása, amit hallok, 

Számban nevednek jó íze van, 

Szent mennydörgést néz a két szemem, 

Istenem, istenem, istenem, 

Könnyebb a lelkem, hogy most látván vallott, 

Hogy te voltál élet, bú, csók, öröm 

S hogy te leszel a halál, köszönöm. 

(Ady Endre)