Megrendültem...

Kb. 3 éve ismertem meg, amikor a virtuális világ egyik aktív résztvevője lettem. Személyesen soha nem találkoztunk, de a

technika segítségével többek voltunk egymás számára, mint olvasók. Valahogy az első perctől megtaláltuk a közös hangot, egy húron pendültünk. Életem legmélyebb pontján "találkoztunk".  Meggyőződésem, hogy a Gondviselés "sodorta utamba", mindig akkor jelentkezett, amikor igazán szükségem volt vigasztalásra, vidításra.
 
Ez utóbbit nagyon értette, pedig a sors nehéz terhet rótt rá. 28 éve ápolta koraszülött agyvérzés miatt teljesen mozgás- és beszédképtelen gyermekét, akit csupán órákra tudott magára hagyni.
Tudtunk egymás problémáiról, nyavalyáiról  és ezekből egymást felvidítva erőt merítettünk. Soha nem gondoltam, hogy betegsége végzetes lehet és itt hagy, előre megy. Mert gyarló az ember és hajlamos azt gondolni, hogy a saját baja nagyobb a másénál.

Talán két, vagy három hete hívott, mert egy bejegyzésemben némi elkeseredettséget vélt felfedezni. Feltett szándéka volt, hogy megnevettet. Sikerült is Neki. Akkor beszéltünk utoljára.

Tegnap, matatás közben kezembe került egy kis cetli, amire kb.3 éve, a szokásos hányaveti macskakaparásommal az ő címét írtam, mikor első karácsonyi ajándékom szándékoztam postázni  és telefonon bediktálta. Rácsodálkoztam, hogy jééé, ez még meg van, hogy került ez ide? Este kaptam a hírt egy másik kedves virtuális barátnőmtől, hogy Andikánk elment.

Már tudom,... tegnap, azzal a cetlivel, itt járt nálam,... elköszönni...Andikám, nyugodj békében!!

Pacal a bakancslistámon?

Felolvasóm nincs, kényszeres vízszintes helyzet viszont sajnos megint van,  így a TV-vel, nettel telnek óráim.
Lapozgattam déltájban a TV-ben és Laci bácsi pacaljánál megálltam. Még soha nem ettem pacalt, még csak nem is láttam elkészítve, csak hentesnél, ahol bevallom, soha nem éreztem indíttatást, hogy valaha is kipróbáljam. Most Laci bácsi által az áhitattal említők tábora szaporodott, de vajon, mint kulináris óhajt érdemes felvennem a bakancslistámra?? Na jó!! Csak reszelgetem a körmöm, miközben mindenféle hüleségre gondolok...
Na és egyébként is, a pacal is vörös húsnak számít, még fehéren is? Mert a vörös hústól el vagyok tiltva, így még ha akarnám is, vajon ehetném?

Vagyok,...

...hagyom, hogy az órák teljenek, s elvégezzék bennem munkájukat.

Ezt talán illett volna idézőjelbe is tennem, mert lehet nem így, meg nem tudom kitől, de valahol olvastam, és megragadt. Nagyon ráillik mostanság napi tevékenységemre. Nem igazán vagyok toppon(vagyok én azon valaha egyáltalán?), de a lelkem igyekszem rendben, kordában tartani.
Ma is elindítottam és órák óta hallgatok tibeti harangjátékot, csupán háttérzajnak. Kezdetben kifejezetten idegesít, de aztán lecsendesít(na nem, mintha itt magamban zajonganék :D), majd elkezdi lúgozni az agyamat. Amikor már semmi gondolat nincs bennem, csak a harangok(tálak) zsongását hallom, már majdnem az álom határán béke költözik a lelkembe....nagy szükségem van rá...gyógyulok...

Ez itt egy rövidebb változat hangtálakkal az elcsendesedéshez:

 

Ez itt a  11 órás,, csaknem egész napra szóló. Ha úgy érzed, hogy szükséged lenne rá, ha egyedül vagy otthon és megengedheted magadnak, hogy csak magaddal foglalkozz.

Elmentek...

Első színházbérletem idején volt kezdőszínész Miskolcon Sztankay István. Mi akkor kezdtük a középiskolát, szerelmes volt belé a diáktársadalom szépneműje kivétel nélkül. Talán csak két, vagy három évadot játszott akkor városunkban, utána csak filmekben, később színházi közvetítésekben láthattam, de érdeklődésemet személye, pályája iránt az első élményeim alapozták. Szerettem a játékát, orgánumát, ami összetéveszthetetlenné tette a szinkron világában.

Mint számtalan vidéki embernek, nekem sem volt szerencsém látni Őt  budapesti szerepeiben élőben, ahogy Avar Istvánt sem, aki másik nagy kedvencem volt. Őt is csak filmbéli szerepei és a színházi közvetítések alapján sorolhattam  azok közé, akik miatt leültem egy filmet, szinházat megnézni, de még a rádióközvetítéseket is meghallgatni, mert az Ő bársonyos hangja is kitűnt a sok közül. Voltak emberek az életemben, akikre felnéztem ilyen, vagy olyan okból. Avar István is ilyen volt.

Elmentek mindketten. Ott fenn olyan társaságba kerültek, ami a földi ember számára már megismételhetetlen. Nyugodjanak békében!

De Őket legalább ismertük, ha vidéken is éltünk, értékelhettük tehetségüket. De a mostani fiatal, felnövő generáció kit ismerhet meg? Talán a celebvilágot fogják sztárolni?? De eltünt a most élő színésztársadalom lehetősége is az ismertségre. Nem hiszem, hogy nincs közöttük  Bulla Elma, Tolnay Klári , Darvas Iván, Sztankay István, Avar István - és még  egy ideig sorolhatnám - utódja, csak éppen nincs lehetőség számukra az ismertséget kivívni. Nagyon nem jól van ez így!! A mélyponton vagyunk. Vagy van ettől még lejjebb is? Lehet lejjebb is?

Hanyatlóban...vagy mégse?

A múlt hét elején egy reggelre nagyon fájt a derekemhátamcsípőmlábam, így egyben az egész. Így jó ideig szinte csak vízszintes helyzetben működtem, aminek nap, mint láttam az itteni eredményét.
Volt pár bejegyzésem korábbról jegelve, az most nagyon jól jött, hiszen új mondanivalóm csakis az állapotom körül forgott volna. De már látom, pont ideje volt a javulás útjára térnem, mert én nem látogattam másokat, így én is hanyagolva lettem. Nincs mit tenni, el kell fogadni, ilyen a virtuális világ. Lógtam én a neten mit is tehettem volna, de oldalvást fekve nem könnyű reagálni semmire. Így maradt az olvasás, a szerkesztés, mert az úgy is ment, hexensussztól gyötörten.

"Aki hallgat, azt elfelejtik;aki nem foglal állást, azt szaván fogják;
aki nem halad többé, az hátrál;
aki megáll, azt felülmúlják, megelőzik, eltapossák;
aki megszűnik gyarapodni, az máris hanyatlik;
s aki félreáll, az lemond az életről:
a változatlan állapot a vég kezdete."
❈Amiel: Emberi gondolatok❈

Valóban így lenne?

Ettől most jobb is eszembe jutott:DDD Csak a kacara kedvéért!

Egy férfi betér a kocsmába és kér két felest.
A két pohárral egyedül koccint, majd egymás után kiissza mindkettőt. Ez így megy egy héten át minden nap.

A kocsmáros egyszer megkérdezi a vendégtől:
- Uram, van nekünk decis poharunk is, miért nem abból kér egyet?
- Azért, mert van nekem egy cimborám, akivel koccintani szoktam, de most kórházban fekszik. Hát, most helyette is én iszom.
Eltelik néhány nap, egyszer a férfi a szokásos két feles helyett csak egyet rendel. Meglepődve
kérdezi tőle a kocsmáros:
- Hogy-hogy most csak egyet kér? Talán meghalt a barátja?
- Nem, ő jól van, csak én szoktam le az ivásról.

************************

Szeptember...zenével,

...Chris Rea hangjával megfestve

A zenehallgatás eddig megszokott lehetőségét kénytelen voltam megszüntetni, mert bebizonyosodott számomra, hogy az zavarja az ajánló működését.. Tudom sokan hallgattátok, ezért elnézést kérek. Amíg nem találok jobb megoldást, sajnos itt nélkülöznötök kell a szép múúúzikát!:DD Addig is ilyen szépségekkel igyekszem néha pótolni.

Csak, hogy tudd...

Egyetlenem a nyár elején részt vett Soma személyiség-fejlesztő kurzusán, ahol téma volt, hogy ugye léteznek emberek, nem

is kevesen,  akik állandóan rohannak, mégis mindenhonnan elkésnek.

De mielőtt törnéd a pálcát, tudd, hogy ez nem az ő hibájuk...ááá dehogy!!
Ugyanis bizonyíttatott, hogy akinek a jó édes anyukája szülést gyorsító injekciót kapott, az egész életében ezzel a problémával fog küzdeni, mint az én egyetlenem is.
Lelomboztam gyermekemet, mert közöltem vele, hogy ez így is volt, de ő nem kap feloldozást, mert én és velem együtt ő is megkapta a stornóját is, hogy végül császárral segítsék e világra. 
Hogy ez miért pont most  lett téma nálam?  Azért mert akkor is vasárnap volt, amikor rászántam magam, hogy nincs mese, önként és dalolva(persze a dokival megbeszélve) bevonulok, hogy túlhordásos pocakomtól végre megszabaduljak, mert már elviselhetetlen volt számomra a hőség, a súly, meg úgy minden együttvéve. Eredmény ennek dacumá csak kedden lett, de hihetetlen, hogy már 45 éve.

Az én nyárbúcsúztató történetem

...  a világoszöld-csíkos dinnyék honosításáról.

A 80-as évek elején történt - amikor az életemben minden fillér számított -, hogy csábítottak és elcsábultam egy TSZ-be főkönyvelőnek, úgy 50 km-re a lakóhelyemtől. Ami igazán nyomott a latba, az a csaknem 3x-os fizetés volt, + a háztáji.

Ekkor még fogalmam sem volt arról, mit takar ez a szó, de anyagi szempontból nagyon kecsegtetőnek lett  lefestve.

Első évben  nem foglalkoztam az "én háztájimmal", a TSZ termelt rajta búzát, végül nekem csak a költségek levonása után járó összeget kellett felvennem, ami nem volt kevés. A következő év volt a vízválasztó, amikor a főnökök elhatározták, hogy magokat fogunk termelni hazai és külföldi piacokra. Ebbe csak az foghatott, aki vállalta a kétkezi munkát. Én ez elől sosem szaladtam el, meg ami ott jövedelemnek be volt tervezve, hát az volt egy hatalmas mézesmadzag. Nosza, fogjunk mi is bele!!

Akkor még volt élő rokonságom, aki segített, meg a mostani barátosném is mellettem volt abban az időben is, és mindenkinek jól jött egy kis +. Petrezselyem magot vállaltunk, ami kétéves termesztésű, meg dinnyemagot.

Ez utóbbi az, ami miatt megemlegethettek(már ha bármiért is megemlegettek). Mi kereszteztük Micsurin módra azoknak a dinnyéknek a magját, amivel most van elárasztva a piac, az a sötétzöld sárga csíkos, vékony héjú fajta. Biztos termelték az országban máshol is, de akárhogy is, a mi kezünk is benne volt. Előtte kis hazánkban ilyen fajta dinnye nem volt, csak az a hatalmas méregzöld, 8-10 kilós kásás.

Ezt megelőzően nekem elképzelésem sem volt ilyesmiről, de belevágtunk, elvégre majd az okosok megmondják mit kell csinálni. Áldva legyen azoknak a helybéli asszonyoknak a  neve, emléke, akik szerettek engem ott annyira, hogy sokszor csak benyitottak az ajtómon és bejelentették:

- Mártika a dinnye bekapálva, vagy permetezve. 

Szóval nagyon-nagyon sokat levettek a vállamról, amiért örök hálával tartozom Nekik! Szerintem nagyon megsajnáltak, amikor csak álltam felettük és hüledeztem, ahogy járt a kezükben a kapa, mint a motolla.

No de tovább a dinnyemag termesztésről… A folyamat az ültetéssel kezdődött. Ez különösebb gondot nem jelentett, mert gép csinálta. Nekünk volt 6 sor ANYAdinnyénk és 4 sor APAdinnyénk. Nos, hallottál már ilyet kedves olvasóm??

Az ANYAdinnye palántáit ha jól emlékszem Görögországból hozták, ott ez kb. max.0, 5-1 kg-os baby dinnye volt sötétzöld, sárga csíkos, vékony héjú mézédes.
Az APAdinnye pedig a mi őshonos 8-10 kilós dinnyénk.
Ekkor tanultam meg a gyakorlatban hogy milyen a kétivarú növény, van hím és nőstény virága. A keresztezéshez az ANYAdinnye hím virágait naponta min. 2x le kellett szedni, hogy a méhek csak az APAdinnye hím virágairól tudják beporozni az ANYA nőstény virágait.

Ekkor jött ki rajtam először a pollen allergia, ami ennek a munkának egyenes folyománya volt, hiszen  naponta kétszer,  fél lábszárig gázoltam, vagy ...tunk a dinnyesorok között, orrommal fölé hajolva, töményen szívtam magamba a virágport. Ezen az éven májustól dec közepéig szakadt az orrom meg a szemem, de az orvosok bizony abban az időben(még mostanság sem) nem tudtak ezzel a kórsággal mit kezdeni.
De vissza a dinnyéhez…a virágszedés kb. 3 hétig tartott, ekkor lett az ukáz kiadva, hogy most minden pici kis képződményt meg kell gumizni, vagyis egy kis befőttes gumit kellett húzni a szárára. Ezt követően pedig azokat a kis képződményeket kellett leszedni az ANYA sorokról, amin nem volt gumi, hiszen azok már azután termékenyültek meg, miután a hím virágszedést abbahagytuk. Ezt kb. 2 hétig csináltuk, utána már lestük a kis picurkák növekedését. Nőttek is cseperedtek szépen, aztán elkezdtek érni is. És mit hallottunk?! Nem ehetünk a saját dinnyénkből, illetve az ANYÁkról. Mit tagadjam, loptuk a saját dinnyénket.
Azóta sem ettünk olyan finom dinnyét! Max. 2-3 kilósra nőttek és méz édesek voltak. Nagy kár volt ezt tovább keresztezni, mert ezekből  lehettek aztán azok a nagyok, amiket most árulnak, de ezek már korántsem olyan finomak, mint az első keresztezés volt. Vagy ezek még ugyanazok, csak már elkorcsultak? Ezt nem tudom, de az idei szezon dinnyéi köszönőviszonyban sem lehetnének az általunk termeltekkel.

Azt, hogy a dinnyéből hogyan lett végül a mag kinyerve, azt inkább nem részletezem, mert ez volt az a folyamat, ami után mi azt mondtuk, hogy többet dinnyét nem eszünk. És van, aki ezt azóta is betartja..

Visszanézve életemre én, az egyik "47-es" a sokmillió közül elmondhatom, hogy történelmi időket éltünk több szempontból.

Ehhez még ráadásként, néha furcsa, néha váratlan helyzetek elé állított az élet. Voltak kényszerpályák, de akadtak kalandként kezelhető vállalások is a boldogulás érdekében, különösen ha egyedül, családfenntartóként élted az életedet. A lehetőségeket vagy megragadtad, vagy elmentél mellettük. Akkor sem volt ez másként, mint mostanság, ha boldogulni akarsz. De hogy egy városi lánynak sosem jutott volna eszébe 18-20 évesen az életét tervezgetve, hogy ő még  dinnyemagot is fog termelni, az biztos! Tehát SOHA ne mond, hogy SOHA!!

Még 1x

Nem elfeledve, hogy sokan -, lehet többségben - vannak azok, akik ma ünneplik névnapjukat: 
        ma is köszöntöm a Máriákat, Marcsikat, Marikákat!

Kívánok örömteli szép napot, hosszú boldog életet, jó egészséget, bőséget!

 

Rácsodálkoztam..

...erre a blogomra. Ma egy jelszó kezelése miatt a Chrome böngészővel indítottam és mit látok?! Azzal működik a régóta hiányolt jobb oldal is. Nem is tudom, hogy mikor láttam így egyben a sablont utoljára!
Tehát a Firefox az állandó böngészőm a ludas, hogy nem értesülök időben dolgokról. pl. nem tudom mikortól, de már 34-en vannak akik voltak olyan bátrak, kedvesek és bejelentkeztek hozzám olvasónak. Az én infóm erről már nem is emlékszem mikor  megakadt. Biztos vannak az "arctalanok" között is újak, de azokat a technika a végére rakja így annál már  végképp elveszítettem a fonalat.

✿~*♥*~✿Ezért külön  senkit megemlítve,  szeretettel köszöntök mindenkit ebben a kis táborban és szeretettel várom visszajelzéseiteket látogatásotokról!! ✿~*♥*~✿Előre is köszönöm!✿~*♥*~✿

Na de minden itt sem működik, a Linkwithin rendületlenül azt írja ki, hogy a blog keresett oldala nem létezik. Sajnálom!  Bízom a Google mielőbbi segítségében.

Szerettel kívánok...

Névreszóló, személyesebb üdvözlő lapokat találhatsz a képeslapos oldalamon.. Klikk rá a fejléc alatt ha érdekel!

Tudtad, hogy...puffogok

Nagyon jó ez a  cím, így összeírva! :DD
Tudtad, hogy...
...a Duna a Föld egyetlen olyan folyója, aminek a hosszát nem az eredettől, hanem a torkolatnál lévő világító-toronyban elhelyezett "0" kilométerkőtől mérik?
 ..továbbá  a  legnemzetközibb folyónak tartják, mivel 10 országon halad át, vízgyűjtő területe pedig 7 további országot érint.,Több jelentős település, köztük 4 főváros is emelkedik a partjain.
Na ezekre a tényekre csak úgy rácsodálkoztam ma a NGC adásában látott Dunáról készült filmekben. Bevallom ilyen ismereteim nem voltak csodálatos, olykor ijesztő folyónkról.
De biztos nem én vagyok az egyetlen!! Vagy mégis?? Megjegyzem, a torkolati kezdetről még a Wikiben sem találtam utalást.

Puffogok...
...mert már megint nem működik flottul minden. A bejegyzések alján a kínálatot végre sikerült újra telepítenem, erre már megint nem működik, mondván a blognak nincs ilyen oldala. Dehogy nincs!!
A napokban a Firefox összeomlott, újra kellett telepíteni, azóta a jobb oldali modulok ott vannak, de mégse, mert nem látszanak. Mit tehetek?? Írtam a Googlenak, remélem el is olvassák és javítanak. Nem is tudtam hogy a Blogger a Googlehoz tartozik!? Pedig igen!

Kezdjetek el élni...Márti dala

A kedvenceim között van Kiss Tibor-Pásztor Anna szerzeménye -, korábban szövegét a verses blogomba be is raktam -, de előzményeit, a történetét nem ismertem, csak most találtam rá egy hozzászólás alapján. Úgy gondolom nem árt ha ezt is ismerjük, mert így, az egyértelműn kívül más értelmet is nyerhet, amit én időm vége felé közeledve, igazán értek.

Forrás:hvg.hu/kultura/
"Minden zenekar közönségének van egy kincset érő, kemény magja. Ez lehet száz, tíz, öt, de akár csak egyetlenegy ember is, aki együtt nőtt fel velünk. Ismeri a háromfős garázskoncertek romantikáját, de a többezres tömegben is ott van az első sorban. Ilyen volt nekünk Márti" - mondta Pásztor Anna legújabb daluk tragikus sorsú ihletőjéről.
"Beteg volt, de nem akarta az orvosok utasításának megfelelően ágyban tölteni a napjait. Olyan volt, mint a többi, húszas éveit taposó lány. Pörgős. Mosolygós, nagyon élt. Mindannyiunkat ismert, a koncertekre elsőként érkezett, utolsóként ment el, és őszintén mondom, nem egyszer rakta rendbe a dolgokat a fejünkben, ha épp padlót fogott a zenekar" - mesélte az énekesnő
.

"Egyszer csak nem jött többet, meghalt a rajongónk, én pedig kiírtam magamból az érzéseimet, muszáj volt. Ez a nyers szöveg, ha úgy tetszik: vers önálló életre kelt a közösségi oldalokon, több ezer emberből váltva ki reakciókat. Furcsa érzés, mikor ennyire pontosan sikerül átemelni gondolatokat. A második Márti nélküli koncert beállásánál az öcsém, aki a zenekar gitárosa, spontán eljátszott pár akkordot. A hangzás azóta finomult, de lényegében ott és akkor született Márti dala" - mondta az énekesnő.
A Quimby-s Kiss Tibi vendégszereplésével rögzített számhoz az Anna & The Barbies klipet is forgatott, mely február 6-án debütál a zenekar Facebook-oldalán.

"A forgatásra a rajongóink közül toboroztunk statisztákak, olyanokat, akik talán a koncertekről ismerték Mártit. Két nap alatt több mint száz jelentkező gyűlt össze, ők zsúfolódtak be a zenekarral a díszletként szolgáló kisebb moziterembe. Kíváncsi vagyok a klippel kapcsolatos reakciókra: remélem, mindenkinek világos lesz, milyen érzésekről szól, és nem értik félre a szándékunkat."
"A környezetemben vannak olyan negyven, sőt már harmincéves emberek is, akik konkrétan a fiatalságukat siratják" – mondja Pásztor. "Milyen szép volt akkor, milyen izgalmas, színes életük volt, de felnőttek. Megvan a gyerek, megvan a kocsi, és megvan a lakáshitel. Most már bőven elég a be- és kilégzés. Őket akartam felrázni, megmutatni nekik, hogy a hétköznapokban sem kell feladni önmagukat. Tessék, itt a példa, itt volt valaki, aki feleannyi idő alatt ötször annyit és ötször olyan boldogan élt, mint ti együttvéve. Márti dala erről a szeretetteljes érzésről szól, nem többről és nem kevesebbről."

Mire számíthatunk?

Az időjósok többsége meleg szeptembert vár az átlagosnál hidegebb augusztus után, sőt van olyan intézet, amely úgy véli, hogy a jó idő kitart novemberig. Európa energiafelhasználása idén csökken az elmúlt évhez képest.

Európa országaiban az átlagosnál magasabb hőmérsékletek várhatóak szeptemberben azt követően, hogy az augusztus nyolc éve nem volt olyan hűvös, mint idén. Az utóbbit azzal magyarázzák a Bloombergnek nyilatkozó meteorológusok, hogy a Berta hurrikán hideg levegőt kavart a térség fölé. A friss előrejelzés többségi vélemény: hét időjósból öt szerint számíthatunk pöpec vénasszonyok nyarára, amelyet a hónap elején a kontinens nyugati felén kialakuló magas nyomású légáramlat alapoz meg. (Megjegyzendő persze, hogy minél távolabbi időszakra vonatkozik egy meteorológiai előrejelzés, annál nagyobb a beválási bizonytalanság.)
Forrás: napi.hu

Imádság tanév kezdetén

Ismét oltárod köré gyűltek, Uram, azok a gyermekek, akiket annyira szeretsz, s akiket földi életedben oly szívesen engedtél magadhoz. Engedd kérünk, hogy ne csak közelítsünk Hozzád, hanem meg is találjunk, itt az oltárnál is, és az iskolában is.

Abban a tudásanyagban, amelyet elsajátítva még alaposabban megismerünk Téged, mert műveidben láthatunk Téged. Adj nekünk ehhez erőt, tehetséget és szorgalmat, tanárainknak pedig elegendő szeretetet, igazságosságot és türelmet.

Sokfelé lobbanak fel a világon, Uram, a szeretetlenség tüzei; gyakran állnak szemben egymással idősebbek és fiatalok, mert éket ver közéjük a meg nem értés és a szeretetlenség.
Ajándékozd meg kérünk az idősebbeket a belátással, a fiatalabbakat pedig a türelemmel. És akkor ismét szeretetben találkoznak egymással azok a nemzedékek, amelyek most nem tudnak egymás nyelvén beszélni.

Te tizenkét éves korodban csodálkozva kérdezted szüleidtől: „Nem tudtátok, hogy Atyám házában kell lennem?”

Add meg, hogy a mai fiatalok számára is ilyen természetessé váljék az atyai házban való tartózkodás.
Benépesülnek az iskolák, Uram, s napról napra hallgatjuk most ismét a napfényben fürdő termek csodálatos zengését, melynek hangjával nem versenghet semmiféle zenekar
.
Add meg, kérünk, hogy évről évre többen legyenek ezekben a termekben, és sok család vállalja a gyermekek felnevelésének áldozatát.

Kérjük ehhez a Boldogságos Szűzanya, Bölcsesség Széke, Apostolok Királynéja különleges áldását is! Ámen.

Forrás: Dr. Teleki Béla SJ: Szavalókönyv I. Agapé, Újvidék, 1992., 13. o./