2014. 02. 18.

Megkönnyebbültem

Ma volt nyaki ér UH és neurológia. A bal oldalon egy főér teljesen elzáródott, de ez a lehető legszerencsésebben történt. A közelmúltban történt kisebb tünetegyüttes volt az, amivel a 2002 óta tartó hosszabb folyamat befejeződött és ezzel megúsztam egy nagyobb agyi katasztrófát. Hát ennek igazán örülhetek!!

A teljes elzáródást nem műtik(tehát ezt is megúsztam), a hosszabb folyamat alatt a főérbe csatlakozó 3 mellékér már átvette a funkcióját. A jobb oldali erek is rossz, meszes állapotban vannak a 25 évi dohányzásnak(már 15 éve leszoktam mégis ott van még mindig a következmény) és a sugárkezelésnek köszönhetően. Azon erek érdekében, amik még képesek az áramlás biztosítására vigyáznom kell nagyon a cukorra, a koleszterinszintre és többet kell mozognom. Tehát innentől belép az életembe a koleszterin csökkentő is. Pedig eddig csodálatos módon soha nem volt még vele problémám.

Több mozgás...na ez az!! Ha már ez is megpróbáltatás, hogy lemegyek a parkolóig 13 lépcsőt, az orvoshoz kb. 200 métert, ugyanennyit haza és ettől már 2 napra rongy leszek, mit tudok én mozogni?? Ami tornát végzek az ágyban fekve, meg a t.gyógyász tanácsát követve, az állóképességemen semmit nem javított, sőt határozottan gyengébb vagyok a lépcsőjárásban. Akkor mi az amit tehetnék még magamért??

5 megjegyzés:

Mamka írta...

Sajnos nem tudom: valami otthoni torna? nem igényelhetsz gyógytornászt?

Kérlek nézzed meg-ja,bár neked ott van a te term.gyógyászod-a szeretetrehangoltan blogot, a kolszterinnel kapcsolatban.Féltelek a koleszterin gyógyszertől!:(

mancoka kertje írta...

Mártikám, a sok gyógyszertől óvnálak, inkább valami gyógyteát igyál helyette. A mozgást próbáld a lépcsőzés nélkül csinálni. Pl. egy jó zenére néhány tánclépés vagy csak karmozgásokat, csípő riszálásokat végezni. Meglátod, minden nap egyre hosszabb ideig leszel képes rá. Erős vagy, ezt is meg fogod oldani!
Szép, derűs napot Neked! Szeretettel Margó

Névtelen írta...

Októberi elesésem óta folyamatosan romlottam. Volt, amikor már csak bottal mertem/tudtam közlekedni, irgalmatlan fájdalmak mellett. A határozott - és gyengédnek nem becézhető - mozgatás következménye: JÁROK. (Ja, és megnézette az onkológus, nem más-e az oka ennek a tünetnek, mint a múltkori esés és annak folyománya, az ínszalagok sérülése.. Kb. egyidőben a Te agyi vizsgálatoddal én is megkönnyebbültem.)
Na, szóval! Mozgás, kitartás. Mellesleg a koleszterinszintet is rendben tartja...
stali

Éva írta...

Sokat voltál eszembe az utóbbi napokban hogy mi is a végeredménye a vizsgálatoknak? Annak örülök hogy azért ez a kisebbik baj. Ez sem jó de elviselhetőbb.Ajánlom neked hogy próbáljál gyógyteát inni én már régóta iszom a galagonya teát gyermekláncfű teával. Keringési gyógyszereket nem bírok szedni még jobban szédülök tőle.A gyermekláncfű pedig cukorra jó.Majd jön a jó idő és akkor hátha könnyebben fogod magad érezni! Addig is hallgassál jó zenéket és ropjad a táncot:-)) Szép napot!

G.Marta írta...

Kedveseim, nagyon köszönöm, hogy hozzám szóltatok, hogy ide figyeltek rám!
Engedtessék meg nekem, hogy így egyben mindenkinek válaszoljak.
Mammkám, köszönöm hogy megint megráztál, mert azt a kedves blogot már egyszer ajánlottad, meg is néztem, aztán bevallom őszintén ellaposodott az agyamban, mert nem raktam ki a kedvenceim közé. Szégyellem!! Javítok, ígérem javítok!

Margókám eddig én is óvtam magam nagyon a sok gyógyszertől és ez így is volt egész életemben. Ezen az újabbon is nagyon gondolkodom, mert eddig az orvosok nagy ámulatára soha nem volt a koleszterinnel problémám. Tképpen most is csak 0,21 a túllépés, ami azért annyira nem vészes.
Szerintem ha leállok a reggeli fokhagymás pirítóssal, ami persze a fincsi liba, vagy kacsazsírt sem nélkülözi, akkor minden a rendes kerékvágásba kerül.

Kedves Stali és Évi, októbertől egész január közepéig naponta tornáztam, meg a makrobis étrendnek köszönhetően 14 kilót fogytam. A tornában volt minden, még csípőriszálás is Margókám, meg olyan gyakorlat, ami a fizikai erőnlétet fokozza. Határozottan fittebbnek éreztem magam, mintha mázsáktól szabadultam volna meg, holott az énrajtam semmi. Aztán rá kellett döbbennem január közepén, amikor az UH vizsgálatra mentem, hogy ez semmi, mert alig bírtam hazafelé
feljönni a lépcsőn. Azóta annyira fájt a beteg jobb lábam, hogy nem bírtam a tornát, leszoktam róla. A napokban próbáltam, szinte semmit nem bírok megcsinálni, megint elölről kell kezdenem, de ígérem magamnak(!), hogy megcsinálom, mert határozottan jót tesz a cukromnak, a közérzetemnek, meg a koleszterinen is javítani fog.

Legyen csodás, szép napotok!!Pusza
Mindenkinek!!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...