A vallások közötti különbségek csupán a földrajzi helyhez köthetőek, valamint a külsőségek mások.
A hely és az idő pedig csak földi kategóriák, kizárólag nekünk, embereknek fontosak.
(Határokat is mi húztunk magunk köré. Isten nem rajzolt a térképre országhatárokat. Láttad már fentről, pl. a repülőgépről?)
Isten nagyonis felül tud emelkedni :) azon, hogy mi miképpen imádjuk...
Vallásháborúk? Gyűlölet? Kirekesztés? Mekkora tévedések!
Fény létezik és sötétség, majd újjászületés. A többi csak toldás. Ahogyan a nappalt felváltja az éj, majd újra hajnalodik. Amíg világ a világ...
Katolikusnak kereszteltek, materialistának neveltek, saját utam volt. Evangélikus a férjem, az egyik keresztlányom református. Mindenféle barátaink vannak. A keresztény és a buddhista tanítások ugyanarról a lényegiről szólnak.
Életről, halálról és feltámadásról. Örökkévalóságról.
És így gömbölyű a világ, ahogy van :)
Valamint gyönyörűek a színek...
Szeretettel, Zs
Reményik Sándor:
Ne ítélj
Istenem, add, hogy ne ítéljek –
Mit tudom én, honnan ered,
Micsoda mélységből a vétek,
Az enyém és a másoké,
Az egyesé, a népeké.
Istenem, add, hogy ne ítéljek.
Istenem, add, hogy ne bíráljak:
Erényt, hibát és tévedést
Egy óriás összhangnak lássak –
A dolgok olyan bonyolultak
És végül mégis mindenek
Elhalkulnak és kisimulnak
És lábaidhoz együtt hullnak.
Mi olyan együgyűn ítélünk
S a dolgok olyan bonyolultak.
Istenem, add, hogy minél halkabb legyek –
Versben, s mindennapi beszédben
Csak a szükségeset beszéljem.
De akkor szómban súly legyen s erő
S mégis egyre inkább simogatás:
Ezer kardos szónál többet tevő.
S végül ne legyek más, mint egy szelíd igen vagy nem,
De egyre inkább csak igen.
Mindenre ámen és igen.
Szelíd lepke, mely a szívek kelyhére ül.
Ámen. Igen. És a gonosztól van
Minden azonfelül.
Reményik Sándor:
Ne ítélj
Istenem, add, hogy ne ítéljek –
Mit tudom én, honnan ered,
Micsoda mélységből a vétek,
Az enyém és a másoké,
Az egyesé, a népeké.
Istenem, add, hogy ne ítéljek.
Istenem, add, hogy ne bíráljak:
Erényt, hibát és tévedést
Egy óriás összhangnak lássak –
A dolgok olyan bonyolultak
És végül mégis mindenek
Elhalkulnak és kisimulnak
És lábaidhoz együtt hullnak.
Mi olyan együgyűn ítélünk
S a dolgok olyan bonyolultak.
Istenem, add, hogy minél halkabb legyek –
Versben, s mindennapi beszédben
Csak a szükségeset beszéljem.
De akkor szómban súly legyen s erő
S mégis egyre inkább simogatás:
Ezer kardos szónál többet tevő.
S végül ne legyek más, mint egy szelíd igen vagy nem,
De egyre inkább csak igen.
Mindenre ámen és igen.
Szelíd lepke, mely a szívek kelyhére ül.
Ámen. Igen. És a gonosztól van
Minden azonfelül.
forrás: http://liliom.lapunk.hu/
1 megjegyzés:
Ezen már sokat gondolkodtam......
Megjegyzés küldése