Aranyosi Ervin
Halottak napján
Halottaknak napján,
gondolkozz el, kérlek!
Mennyire fontosak
azok, akik élnek?
Milyen gyakran gondolsz
rájuk szeretettel?
Jelenthet-e annyit,
mint ki régen ment el?
Ilyenkor az ember
temetőbe jár ki,
Elmúlt szeretteit
véli megtalálni.
Közben annyin élnek
magányosan, távol,
kire nem jut idő,
kit a szív nem ápol.
Pedig a halottak
a szívünkben élnek.
A hétköznapokba
bőven beleférnek.
M’ért nincs az élőkért
ugyanilyen ünnep,
ami lángra gyújtja
apró mécsesünket.
Aki elment, jól van,
csak egy más világon,
s nem tud örvendezni
levágott virágon.
Földdé porladt testet
látogatsz a sírnál.
Élőkért tehetnél,
ahelyett, hogy sírnál!
Oly sok a magányos,
kinek nem jut semmi.
Ki örülni tudna,
ha tudnák szeretni.
Ám ezt meg se látod
- tudod – attól félek.
Megbékélni kéne,
s nem visz rá a lélek.
Vársz, amíg késő lesz,
mikor már nem bánthat,
akkor száll szívedre,
majd a gyász, a bánat.
S jön halottak napja,
s mész a temetőbe,
bocsánatot kérni,
s elbúcsúzni tőle…
5 megjegyzés:
Hú!!! Ez a vers nagyon megérintett! Köszönöm Neked!
Márta! Ez a vers egy csoda!!!!!!!Nagyon-nagyon köszönöm!!!!!Majd feltehetem rád hivatkozva a blogomba? Nagyon-nagyon a szívemhez szólt.Igyekszem megélni.Látod,te most így segítesz nekünk,Köszönöm!!!!♥
Én is örülök, hogy rátaláltam és megoszthatom Veletek. Ez az
író-költő oldaláról van, szerzői jogként az a kitétel, hogy a neve minden esetben fel legyen tüntetve, de egyébként szabadon terjeszthető.
Rajta, terjesszétek, nagyon szívhez szóló!!! Köszönet a mesternek!! Sok szép verse van,nézzetek szét nála. A poet.hu oldalon is fent van.
Aranyosi Ervin verseit nagyon szeretem.Ez a vers különösen megérintette a szivemet,igaz nagyon.
Puszillak érte,hogy rátaláltál.Megkeresem és beteszem a verses naplómba.
Mártika,nekem is nagyon tetszik ez a vers..engedelmeddel elvittem,köszönöm))
Puszillak♥
Lydus♥
Megjegyzés küldése