Sandy a hurrikán

Már elég rég óta leszoktam arról, hogy híradót nézzek, mert csak borzalmakat látok. Tudom ilyen események mindig is voltak, de most a média közreműködésével, szinte azonnal mindent látunk. De  már túl sok, szinte csak abból áll egy-egy híradás. Nagyon töményen tárják elénk a valóságot, mintha csak erre összpontosítanának.

De a Szendy,(Sandy) a hurrikán nem az volt ami felett el lehetett siklani. Figyeltem rá és elborzasztott, hogy min mehettek keresz-tül azok az emberek. Mi itt szerintem el sem bírjuk képzelni, milyen lehetett azt átélni.
Amit mi az ilyenekből kapunk kis hazánkban, csak épphogy ízelítő abból, hogy ilyen is lehet. Nagyon sajnálom azokat, akiknek ezt egyedül, magányosan kellett megélniük. Előbb várni,készülni rá, aztán megélni.

Blogom statisztikáját figyelve tudom, hogy egyre többen olvassák, nézik Amerikában,( ami szinte felfoghatatlan  számomra) de nem tudni merre. Kedves Olvasóim, ott a messzi távolban, ha a legkisebb mértékben is érintett Benneteket ez a kegyetlen vihar, ezért külön gondolok Rátok és a Jóisten segítségéért, támogatásáért imádkozom számotokra. Sajnos többet nem tehetek, csak ennyit, de ezt szívből teszem. Az Úr segítsen meg benneteket!!!

Ezek a képek egy virtuális ismerősöm naplójából valók, aki szerencsésen átélte ezt a borzalmat, de itt is megnézhetjük:

http://www.theatlantic.com/infocus/2012/10/hurricane-sandy-after-landfall/100396/

Van, ahol csak ez maradt: