Hulló, hulló levelek

A világon szinte mindenki ismeri a Hulló levelek - eredeti francia címén: Les Feuilles mortes - dallamát, sokan különböző szövegeit is (ahány nyelv, annyi változat), de kevesen tudják, hogy a film, amelyben először énekelte Yves Montand, megbukott. A párizsi Figaro Magazine nemrég felelevenítette a magyar származású francia zeneszerző, Joseph Kosma világslágerének történetét.

A francia magazin 41-et választott ki minden idők legszebb francia slágerei közül, hogy megírja történetüket, közülük az egyik Kosma dala. (A francia cím szó szerint halott faleveleket jelent, de a magyar változat hulló jelzője is telitalálat, és jogos mind a levél, mind a falevél szó a címben).

Több mint 600 válzata van. 

Ami a magyar változatokat illeti, azoknak se szeri se száma Zsolnay Hédi, Ferrari Violetta, Mezei Mária klasszikus előadásaitól Vámosi János táncdalos vagy - hogy a legfrissebbet említsük - Szíj Melinda megasztáros produkciójáig.

A hulló faleveleket azóta is csak fújja, fújja az őszi szél.

Szövegíró:Vécsey Ernő

Arcába mondtam, hogy nem szeretem,

Vártam, hogy erre majd mit mond nekem,

Gyötörtem, kínoztam szüntelenül.

Féltékeny voltam oly kegyetlenül,

Hazudtam néki, hogy más valaki vár,

Ha estére randevúnk volt.

Szerettem volna, ha könnyet ejt tán,

De Ő csak nevetve fölém hajolt,

S azt mondta: szeretsz te engem, 

Szíved enyém, érzem én, 

S én ellöktem magamtól durván,

És Ő döbbenten nézett rám.

A két szemét még most is látom,

Könny nélkül sírt, csak nézett vádlón.

Egy percig állt, sebzetten, bénán,

Nem szólt egy szót, csak elment némán.

Hervadt falevél hullt a fáról,

Elvitte őt az őszi szél.

Mégis minden este vissza - visszavárom,

Mert szívem csak őérte ég.