2012. 08. 04.

Magamról bővebben..

Kedves Ismeretlen Olvasóim!
Most, túl a 100. bejegyzésemen ebben a blogban egy kicsi plusz még magamról....azoknak szánva, akik megtisztelnek azzal, hogy rendszeresen olvassák is bejegyzéseimet, nem csak úgy bekukkintanak.
Azon kívül, ami a profilomban olvasható annyit érdemes még tudni rólam, hogy valóban derűs-borongós természetű vagyok, attól függ milyen napra ébredek. Igyekszem minden napból a legtöbbet, a legjobbat kihozni. Talán ennek is, de főleg a GONDVISELÉSNEK köszönhetem, hogy a rossz prognózis ellenére is már az ötödik évet taposva  itt vagyok, és köszönöm, a körülményekhez képest jól vagyok....helyesebben lehetnék rosszabbul is, de nem vagyok. Magamat ellátom, de másra már erőmből sajnos nem telik. Az ajtón kívüli teendőkben a  lányom, a  végtelen jólelkű, segítőkész barátosném és szomszédaim vannak a segítségemre.

Az onkológusom az első műtétem után, mikor az esélyeimet 50% alá helyezte, azt mondta, hogy akár receptre is felírhatja, hogy ami segíthet, az a hit (amiben akarunk, vagy hiszünk), a derű és az én esetemben egy új kutyika a korábban eltemetett helyett. Itt meg sem volt említve a kemó, meg a sugár(hát valóban nem segítettek, csak rontottak). Kutyika tényleg került a közelembe úgy, hogy a lányom vett magának egy aranyos tündért, akinek én sokszor vagyok a pesztrája. Ő a Szotyoska, az én makkám pedig a Fánika. Mindkettőtöl nagy szeretet kapok(mondjuk a makkámét néha megkérdőjelezem!), amire nagy szükségem is van, mert sajnos unokám nem született és már reményem sem lehet rá.
                                                                                                                         
Szotyoska itt nálam akar elérni valamit
A derűt igyekszem minden napban felfedezni, ha nem sikerül, akkor megkeresni. És ha csak ilyetén formában találom meg, miért ne osztanám meg mással is? Ezért találhattok néha nálam a  kacarához "segédletet".
Szeretem a szép zenét, az elcsendesedéseket, a szép fülbemászó dallamokat akár az opera világából is, élvezettel kutatok a szép idézetek, magvas gondolatok után. Szeretem a jó filmeket, amiknek még  a mai világban is akad mondanivalójuk.  Régebben rengeteget olvastam, mostanában már nincs türelmem a könyvek olvasásához. A neten annál többet olvasok, kutatok. Nem mondom, hogy függő lennék, de sok időt töltök itt. Az un.közösségi oldalakat nem szeretem, mert rájöttem, hogy ott csak sekélyes, semmitmondó kapcsolatok léteznek, amit sokan barátsággal ruháznak fel. Jobban szeretem a kisebb közösségeket, ahol kevesebb emberrel ugyan, de közvetlenebb kapcsolatot lehet kialakítani. Ezért lettem egy rövid eltávolodás után újra tagja a hoxa portálnak.

Sajnos már több, mint egy éve, hogy egy gyógyszernek nevezett akármi mellékhatásaként csaknem leestem a lábamról. Azóta szinte teljesen a lakásom fogságában élek, mert egyedül nem tudok kimozdulni. Rákaptam a kép- és videószerkesztésre, nagyon élvezem. Tudásom kezdetleges, hiszen egy -egy ilyen programból csak azt tudom használni, amire magamtól "rátalálok". Születnek jó és kevésbé jó dolgok, de az izlésem sem felelhet meg mindenkinek.

Kérlek Kedves Olvasóm, ha bármivel is felkeltettem érdeklődésedet jelezd felém. Szívesen venném, ha felvennéd velem a kapcsolatot, akár egy megjegyzés erejéig is. 
Köszönöm, hogy elolvastál!!!

2 megjegyzés:

ÉvaZsuzsanna írta...

Derűs bizakodást a mindennapok adódó apró csodáiban!

G.Marta írta...

Kedves Évi(vagy Zsuzsanna?)
Nagyon köszönöm a biztatást. Bízom is a csodákban, azok tartanak életben.
Üdvözlettel:Márta

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...