Közeleg a naplemente,
Olyan jó, hogy jő az este.
Égen csillagomat nézem,
Földi létem újra élem.
Lesz tán holnap, van tán múltam,
Volt óhajom, volt mit untam.
Idők titkát elfeledem,
Már csak ritkán lelkesedem.
Ami izzott, lassan lehűl,
Már a szív is elcsendesül.
Öröm, kétség, messze csengett,
Élvezem az esti csendet.
Behunyt szemmel, elpihenve,
Életemmel számot vetve,
Pihekönnyű pilleszárnyon,
Halk léptekkel jő az álom.
Soproni G.László
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése